A targonca karbantartása akkor követhető, ha minden gépnél megállapítható, milyen ellenőrzés esedékes, ki végzi el, és mi történik, ha hibát talál. Egy szervizmatrica vagy az a mondat, hogy „múlt hónapban látta a szerelő”, ehhez kevés. A gép napi használata közben új sérülések keletkezhetnek, a korábbi hibajelzés pedig nyitva maradhat két műszak között.
Az üzemeltetőnek a konkrét gép dokumentációjából kell dolgoznia. Az alábbi útmutató a feladatok megszervezését segíti. Olajcseréhez, szereléshez, beállításhoz és műszaki vizsgálathoz a megfelelő felkészültség, jogosultság és gépspecifikus eljárás szükséges.
Három külön feladatot tarts nyilván
A műszak előtti kezelői ellenőrzés, a gyártói karbantartás és az időszakos emelőgép-vizsgálat eltérő feladat. Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat külön rendelkezik a műszakkezdés előtti biztonsági ellenőrzésről, a karbantartásról, valamint a szerkezeti, fő- és időszakos biztonsági felülvizsgálatról. A szerkezeti és fővizsgálat gyakoriságánál a vonatkozó szabványt vagy gyártói utasítást kell figyelembe venni. [1]
Ezeket célszerű külön sorokon vezetni. Ha a szervizpartner olajat és szűrőt cserélt, attól egy másik esedékes vizsgálat még nem válik elvégzetté. Ha a gépnek van érvényes vizsgálati dokumentuma, az sem indok a műszak eleji ellenőrzés elhagyására. A nyilvántartásnak azt kell megmutatnia, melyik feladat teljesült, és melyik vár még elvégzésre.
Gépenként legyen egyértelmű az előélet
Egy jól használható nyilvántartásban a belső gépazonosító összekapcsolható a típussal és a gyári számmal. Tartsd mellette a használati útmutatót, az alkalmazott adapterek adatait, a szervizelőzményeket és a vizsgálati iratokat. Érdemes a jelenlegi üzemórát, a következő esedékességet és a még lezáratlan hibabejelentéseket is ugyanonnan elérhetővé tenni.
Ez szervezési szempontból többet érhet egy sokoldalas, ritkán frissített táblázatnál. A műszakvezetőnek gyorsan el kell tudnia dönteni, melyik gépet adhatja ki munkára, és melyiknél kell utánajárnia egy nyitott ügynek. Ha több telephely között mozgatják a targoncákat, az iratok és a hibák követése a géppel együtt folytatódjon.
Szemléltető példa: a délelőtti kezelő rendellenességet jelez az egyik emelési mozgásnál. A délutáni műszak csak annyit lát, hogy a gép a megszokott helyén áll. Ha a hibabejelentés és a gép kiadhatósága nincs összekötve, az információ elveszett. A folyamatnak ezért a bejelentéstől a javításon át a visszaadásig kell tartania.
Mit jelent a műszak előtti ellenőrzés?
A kezelőnek figyelembe kell vennie az előző műszak bejegyzéseit, és ellenőriznie kell a biztonságot érintő berendezéseket. A fékek vizsgálata is a műszakkezdési feladatok közé tartozik. A gépápolás a használati utasítás és az üzemeltető előírásai szerint, biztonságosan hozzáférhető részeken végezhető; villamos karbantartást a kezelő nem végezhet. [1]
A helyi ellenőrzőlap a gépkönyv alapján készüljön. Legyen érthető, mi szemrevételezés, és mi az előírt működési ellenőrzés. A használó számára ismerős legyen a vizsgálandó elem neve és helye; a puszta „hidraulika rendben” vagy „biztonság rendben” sor kevés segítséget ad egy kezdő munkatársnak.
A feljegyzésben az észlelt jelenség szerepeljen. Például: hol látható folyadéknyom, melyik mozgásnál jelentkezett rendellenes hang, milyen hibajelzés olvasható a kijelzőn. Ezek a szerelőnek is használhatóbb információk, mint egy találgatott alkatrészhiba. A kezelőnek nem kell diagnózist felállítania ahhoz, hogy pontos hibajelzést adjon.
Ne internetes ütemtervet másolj minden gépre
A tervezett karbantartás alapját a gyártói utasítások adják; a HSE biztonságos karbantartási útmutatója is ezekre épített munkatervet, hozzáértő végrehajtást és működő hibabejelentést javasol. [2] Egy általános, 500 vagy 1000 üzemórát említő cikkből ne képezz saját gépedre szervizelőírást.
A tervben az esedékesség kiváltó feltétele is szerepeljen: üzemóra, naptári idő vagy a dokumentációban megadott más feltétel. Különösen figyelj arra, ha több határ közül a korábban elért számít. A poros környezetet, a hidegraktári használatot vagy a megváltozott műszakszámot a szervizpartnerrel is közöld. Az üzemeltetési körülményeket ismernie kell annak, aki a gép tervét kezeli.
Szervezési példa: az előző évben egy műszakban használt targonca most két műszakban dolgozik. A régi időpontok változatlan átmásolása helyett követni kell az üzemóra alakulását, és egyeztetni az új terhelést. Ehhez nincs szükség bonyolult informatikára: egy kijelölt felelős és egy megbízható adatfrissítés is rendezetté teheti az alapfolyamatot.
Az akkumulátor típusa meghatározza a teendőket
A folyadékos ólomsavas akkumulátor és a lítiumion-akkumulátor eltérő kezelést igényel. A HSE ólomsavas akkumulátorokat is tárgyaló kiadványa a gyártói töltési és karbantartási utasítások követését, a szellőzést és a gyújtóforrások kizárását hangsúlyozza. A szükséges folyadékszint-kezelés a konkrét akkumulátor előírásához tartozik. [3]
A lítiumion-technológiára a vízutántöltési tanács nem alkalmazható. A Jungheinrich saját lítiumion-rendszereinél kifejezetten vízutántöltés nélküli működést és összehangolt akkumulátor–töltő–gép rendszert ismertet. [4] A töltési rendet és a hosszabb tárolás feltételeit az adott típus dokumentációjából kell megadni. Minden akkumulátorra érvényes alsó töltöttségi százalékot vagy cellacsere-receptet ezért itt sem érdemes keresni.
A telephelyen legyen egyértelmű, melyik töltő melyik rendszerhez használható. A kezelő kapjon érthető tájékoztatást a kijelző hibajelzéseiről és azok jelentésének módjáról. Ha új akkumulátoros gép érkezik, az előző típus szokásait ne vegye át automatikusan a csapat. A beszerzés része legyen az új rendszer használatának átadása is.
A javítás megkezdése is külön biztonsági feladat
A leállítás önmagában nem feltétlenül szüntet meg minden veszélyes energiát. A biztonságos karbantartás előkészítésében az energiaforrások leválasztása, a váratlan visszakapcsolás kizárása, a tárolt energia és az elmozduló vagy leeső részek kezelése is feladat. A HSE ezeket kifejezetten a karbantartás biztonsági feltételei között tárgyalja. [2]
Ezért a kezelői hibafeltárás határát előre meg kell adni. Tömlő meglazítása, emelőszerkezet alatti munka, villamos javítás vagy biztonsági funkció kiiktatása nem lehet rögtönzött műszakvégi megoldás. A cikk nem ad általános szerelési lépéssort: a megfelelő módszer a géptől és a beavatkozástól függ, végrehajtása a feladatra felkészült szakember dolga.
Mit kérj a szervizpartnertől?
Az ajánlatban különüljön el a tervezett karbantartás, a hibajavítás és az esetleg vállalt vizsgálatok köre. Tisztázd a kiszállás feltételeit, az alkatrészellátást, a vállalt reakcióidőt és azt, milyen dokumentum készül az elvégzett munkáról. A „teljes szerviz” megnevezés önmagában túl tág ahhoz, hogy később eldönthető legyen, mire szólt a megbízás.
A visszaadáskor a gépazonosító, az elvégzett beavatkozás és az üzemképességre vonatkozó közlés legyen egyértelmű. A karbantartás eredményét és az üzemképességet az EBSZ szerint az emelőgép naplójában is rögzíteni kell. [1] Így a következő műszaknak sem kell szóbeszéd alapján eldöntenie, használható-e a targonca.
Vezetőként három adatot érdemes rendszeresen átnézni: a lejárt feladatokat, a nyitott hibabejelentéseket és az ismétlődő meghibásodásokat. Ezekből látszik, hol akadt el a folyamat. A javítások költsége mellé az állásidőt és a helyettesítés költségét is írd fel. Saját adatokból megalapozottabban dönthetsz a szerződésről vagy egy gép cseréjéről, mint forrás nélküli megtakarítási százalékokból.
Források
- 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet, Emelőgép Biztonsági Szabályzat – különösen I. fejezet 7.2., 8.2. és 11. pont.
- HSE: Maintenance of work equipment – brit műszaki és munkaszervezési háttér.
- HSE: Using electric storage batteries safely – akkumulátorok biztonságos kezelése.
- Jungheinrich: Lithium-ion batteries – gyártói tájékoztató a saját lítiumion-rendszerekről.
