A targonca három külön feladatot végez: a villáival alátámasztja a terhet, megemeli, majd a kijelölt helyre szállítja. Közben a rakomány helyzete és a gép terhelése folyamatosan változik. A vezető ugyan néhány kezelőszervvel irányítja ezeket a mozgásokat, de az emelés, a haladás és a kormányzás eltérő szerkezeteken keresztül történik.
A működést egy hagyományos, ellensúlyos villástargoncán érdemes végigkövetni. Ennél a rakomány a gép előtt helyezkedik el, hátul pedig ellensúly található. A tolóoszlopos, terpesz- és raklapszállító gépek felépítése több ponton eltér, ezért az alábbi magyarázat mellett mindig számít, melyik típust látod magad előtt.
Hogyan lesz az energiából emelés?
Az elektromos targonca akkumulátora energiát ad a villanymotoroknak. A menetmotor a haladást szolgálja, az emeléshez pedig jellemzően egy másik villanymotor hajtja a hidraulikaszivattyút. Belső égésű motoros gépen a szivattyú meghajtását a motor biztosítja. A két változatnál tehát eltérhet az energiaforrás, miközben az emelőszerkezet működtetése mindkettőnél hidraulikus lehet. Az elektromos változat külön menet- és emelőmotorjára gyártói példát ad a Jungheinrich EJC adatlapja. [6]
A hidraulikaszivattyú olajat szállít. Amikor az olaj egy terhelt munkahengerbe jut, a rendszerben kialakuló nyomás erőt fejt ki a dugattyúra. A dugattyú és a hozzá kapcsolt dugattyúrúd elmozdul, és az emelőszerkezeten keresztül megemeli a villákat. A kezelőkar vagy a joystick a vezérlőszelepek működését befolyásolja: ezek szabályozzák, melyik munkahengerhez és mekkora áramlással kerüljön olaj. A szivattyú, a vezérlőszelep és a visszatérő ág feladata elkülönül. [1]
A nyomás és az olajáramlás különböző mennyiség. Az emelőerő a nyomással és a munkahenger hatásos felületével függ össze; az emelés sebességét az időegység alatt a munkahengerbe jutó olaj mennyisége is befolyásolja. A gyakorlatban ebből annyit érdemes megjegyezned, hogy a lassuló emelésnek több oka lehet. Egyetlen tünet alapján a kezelő nem tudja megállapítani, hogy terhelési, energiaellátási vagy műszaki problémáról van-e szó.
Miért vannak láncok és görgők az emelőoszlopon?
Az emelőoszlop vezeti a villakocsi mozgását. A villakocsihoz csatlakoznak a villák vagy az adott feladathoz jóváhagyott adapterek. Az oszlop profiljai között görgők futnak: ezek tartják megfelelő pályán a mozgó részeket, és közvetítik a rájuk jutó terhelést. A szerkezet feladata közben az oldalirányú vezetés is.
Sok targoncán az emelő munkahenger és a villakocsi között láncos erőátvitel található. A láncok vezetése és bekötési pontjai határozza meg, hogyan viszonyul egymáshoz a munkahenger és a villakocsi elmozdulása. Ezért egy fényképről, pusztán a látható munkahenger hossza alapján nem lehet megmondani a gép teljes emelési magasságát.
A többtagú oszlop szakaszai egymáshoz képest mozognak. Ez lehetővé teszi, hogy az összecsukott szerkezet alacsonyabb legyen annál a magasságnál, amelyre a villa felemelhető. A részletes fogalmakat, például a szabademelést és a duplex–triplex különbséget a targonca szerkezeti felépítéséről szóló cikkben találod.
Mi történik emeléskor, tartáskor és süllyesztéskor?
Emeléskor az olaj a megfelelő munkahengerbe áramlik. Tartáskor a vezérlésnek a terhet az adott helyzetben kell megtartania. Süllyesztéskor sok hagyományos rendszerben a teher és a mozgó szerkezet saját tömege végzi a lefelé irányuló munkát, miközben a visszaáramló olaj szabályozása határozza meg a mozgás sebességét. A konkrét hidraulikus megoldás gépenként eltérhet.
Az oszlop döntése külön mozgás, amelyet döntő munkahengerek hoznak létre. Oldalmozgatóval a tehermegfogó szerkezet oldalirányban is állítható. Ezeket a funkciókat azért kell megkülönböztetni, mert másként változtatják meg a rakomány helyzetét. Az emelés növeli a magasságát, az előredöntés pedig a teher súlypontját előrébb viheti a gép alátámasztásához képest.
A rendszerben található nyomáshatároló a hidraulika túl nagy nyomását korlátozza. Ebből nem következik, hogy bármely túlterhelt vagy rosszul felvett rakományt biztonságosan kezel a gép. Ugyanígy egy tömlőszakadás következményeit mérséklő szerelvény jelenléte sem teszi elfogadhatóvá a sérült emelőszerkezet használatát.
Mitől marad egyensúlyban a gép?
Ellensúlyos targoncán a gép saját tömege és a hátul elhelyezett ellensúly együtt ellensúlyozza az előrenyúló rakomány hatását. A rakomány tömegén kívül a helyzete is számít. Ugyanaz a tömeg nagyobb előrebillentő hatást fejt ki, ha a súlypontja távolabb kerül a géptől.
A teherközépponti távolság a villák függőleges homlokfelületétől a rakomány súlypontjáig mért vízszintes távolság. Egy szabályos és egyenletesen terhelt doboznál a súlypont a geometriai középpont környékén van. Vegyes rakománynál, részben megtöltött ládánál vagy egy gépalkatrésznél ezt a külső méret alapján már nem lehet biztosan feltételezni. [2]
Az emelési magasság, az oszlop kivitele és a felszerelt adapter szintén befolyásolja a megengedett terhet. A gép oldalára írt névleges kapacitás helyett az adott összeállítás teherbírási táblájából kell kiindulni. Az adapter saját tömeget jelent, és a rakományt előrébb is helyezheti. A gyártó által megadott maradék teherbírás ezek együttes hatását veszi figyelembe. [3]
Miért kell figyelni a targonca hátuljára is?
Sok ellensúlyos targoncán a hátsó kerekek kormányzottak. Amikor a gép bekanyarodik egy raklaphoz, a hátsó része kifelé lendülhet. A villa előtt maradó szabad hely ezért önmagában kevés: a gép hátsó sarkának útját is követned kell. Szűk folyosón, oszlop mellett vagy gyalogos közelében ez különösen lényeges.
A kanyarodás és a fékezés a rakományra is hat. Magasan tartott tehernél a gép érzékenyebb a hirtelen irányváltoztatásra és az egyenetlenségekre. Szállításhoz a gyártó által előírt alacsony helyzetet kell használni, az útviszonyokhoz és a belátható távolsághoz igazodó sebességgel. Ha a rakomány eltakarja a kilátást, az adott gépre és útvonalra vonatkozó eljárással kell biztosítani a haladás irányának belátását. A kanadai CCOHS útmutatója külön kitér a hátsó kisöprésre és a korlátozott kilátásra. [4]
Mit kell tisztázni egy rakomány felvétele előtt?
Először az áru adatai szükségesek: a teljes tömeg a raklappal és a csomagolással együtt, a méret, a tömegeloszlás és a megfelelő megfogási pont. Ezután ellenőrizhető, hogy a gép és a tehermegfogó szerkezet alkalmas-e a feladatra. Az olyan megjegyzés, hogy „tegnap is elvitte”, nem ad információt a mai rakomány tényleges állapotáról.
A célhely is része a feladatnak. Más helyzetet jelent egy padlón kijelölt lerakóhely és egy felső állványmező. A rendelkezésre álló magasság, az állvány teherbírása, a raklap felfekvése és a megközelítés helyigénye együtt dönti el, hogyan végezhető el a művelet. Ezek közül egyik problémát sem oldja meg önmagában egy erősebb targonca.
A rakomány felvételekor a villáknak a megfelelő nyílásba kell kerülniük, a terhet pedig az előírt módon és mélységben kell alátámasztaniuk. A túl hosszú villa a raklap mögötti árut is elérheti. A raklap szélessége, a villatávolság és a mögötte lévő szabad hely ezért ugyanannak az ellenőrzésnek a része.
Mire jó a működés ismerete a napi ellenőrzésnél?
Ha tudod, melyik szerkezet milyen feladatot végez, pontosabban tudsz hibát jelezni. A „furcsán működik” helyett elmondható, hogy süllyed a villa, szakaszos az emelés, szokatlan hang hallatszik az oszlop felől, vagy a kormányzás késve reagál. A körülmények leírása segít a vizsgálatban; a hiba okának megállapítása és javítása szakember feladata.
A használat előtti szemrevételezés és a működésellenőrzés két külön lépés. Az előbbi a látható állapotot vizsgálja, az utóbbi a kezelési utasítás szerinti funkciókat. Biztonságot érintő rendellenességnél a munkát meg kell szakítani és a hibát jelezni kell. A napi ellenőrzési pontokat és a szervizidőket a konkrét gép dokumentációja alapján kell meghatározni. [5]
A targoncavezető számára a működés megértésének közvetlen haszna van: felismeri, amikor a teher, a gép vagy a környezet eltér attól, amire a következő mozdulatot alapozná. Ilyenkor előbb az eltérést kell tisztázni. Csak a biztonságos feltételek tisztázása után folytasd a műveletet.
