Az, hogy egy targonca eléri a magasban lévő munkapontot, még kevés a személyemeléshez. A villára tett raklapra felállni, majd a kollégával felemeltetni magad veszélyes rögtönzés. Egy megvásárolt személyemelő kosár használhatóságát is az adott géppel együtt kell tisztázni. Az emelési képesség, a rendszer személyemelésre való alkalmassága és a konkrét munka megszervezése három külön kérdés.
Az alábbi szempontok abban segítenek, hogy felismerd, milyen döntéseknek kell megelőzniük a munkát. Szerelési és kezelési utasítást az adott berendezés dokumentációja adhat. Egy általános cikkből nem állapítható meg egy telephelyen álló targonca és egy ismeretlen kosár együttes használhatósága.
Mit mond a magyar szabályozás?
A 10/2016. NGM rendelet 44. §-a szerint a munkavállaló emelésének alapja az erre kialakított munkaeszköz, illetve kiegészítő berendezés. A rendelet kivételes technológiai vagy kármegelőzési helyzetben eltérést is lehetővé tesz, szigorú biztonsági feltételekkel és felügyelettel. Ezért pontatlan volna minden esetre egyetlen, feltétel nélküli tilalmat vagy engedélyt írni. A kivétel alkalmazhatóságát az adott feladatra kell értékelni. [1]
Gyakorlati következtetésként: a sürgető határidő, a bérleti díj megtakarítása és az, hogy valaki korábban már megcsinálta, önmagában semmilyen alkalmasságot nem igazol. Ha a dokumentáció és a szükséges szakmai döntés hiányzik, a munkát meg kell állítani az előkészítésnél. A helyi vezetőnek még a feladat kiosztása előtt kell bevonnia a munkavédelmi és emelőgépes szaktudást.
Először a munkához válassz eszközt
Gondold végig, miért kell magasba jutni. Egyetlen szemrevételezés, rendszeres polcleltár és hosszabb szerelés eltérő munkafeladat. Más lehet az elérendő hely, a munkavégzés időtartama, a szükséges szerszámok köre és a kényelmes munkapozíció. Ezeket érdemes már az eszközbeszerzés vagy bérlés előtt leírni. A puszta munkamagasság alapján kiválasztott gép a helyszínen könnyen alkalmatlannak bizonyulhat.
A brit HSE útmutatója a magasban végzett munkához használható eszközök közül említi az állványokat, a mozgó munkaállványokat és a személyemelő berendezéseket; a választásnál a feladat jellegét és gyakoriságát is vizsgálja. A targoncához kapcsolt, a kosárból nem vezérelhető munkaállványokra külön korlátozásokat ír le. Ez brit szakmai háttéranyag: magyarországi alkalmazási engedélyként nem használható. [2]
Szemléltető példa: egy raktárban minden hónapban magasban kell leolvasni néhány azonosítót. Érdemes már a munkafolyamatot megvizsgálni: leolvashatóvá tehető-e az adat alulról, áthelyezhető-e a jelölés, vagy biztosítható-e a rendszeres feladathoz megfelelő hozzáférés? Ezek a kérdések a visszatérő szervezési problémát is feltárják. A „majd felemelünk valakit” megoldás minden alkalommal újra előállítja ugyanazt a döntési kényszert.
A kosár és a targonca együttes alkalmassága
A gép és a kosár azonosítója, használati útmutatója és alkalmazási korlátai legyenek egyértelműen összerendelhetők. A felülvizsgálatot végző szakembernek tudnia kell, pontosan milyen összeállítást és milyen feladatra kívánnak használni. Egy kereskedői termékleírás, egy hasonló kosár fényképe vagy a targonca oldalára írt névleges teherbírás ehhez kevés adatot ad.
A műszaki értékelésnek az összeállítás stabilitását, a megfelelő kapcsolódást és a mozgó géprészekkel való érintkezés megelőzését is tisztáznia kell. E szempontokat a HSE kifejezetten a gép és a munkaállvány együttműködésénél tárgyalja. [3] A gyakorlati kérdés az, hogy rendelkezésre áll-e ellenőrizhető válasz ezekre az adott géppárra. Ha csak találgatás van, a felszerelés még nincs előkészítve a munkára.
A dokumentumoknál figyelj az azonosíthatóságra. Ugyanaz a gyártó több hasonló kivitelű terméket kínálhat. Egy módosított rögzítés, eltérő adapter vagy korábbi javítás miatt a tényleges állapot eltérhet attól, amit az irat bemutat. Ilyenkor az eltérést tisztázni kell; a lefűzött papír megléte önmagában nem oldja meg a kérdést.
Mit bizonyít a CE-jel, és mit bizonyít egy erősnek látszó hegesztés?
Egyikből sem állapíthatod meg egy teljes targonca–kosár rendszer használhatóságát. A HSE arra is felhívja a figyelmet, hogy az általa tárgyalt, nem integrált munkaállványok a gépirányelv alapján nem CE-jelölendők. Ez jól mutatja, miért hibás a „van rajta CE, tehát emelhetünk benne embert” következtetés. A megfelelő dokumentációt a termék tényleges besorolása alapján kell meghatározni. [2]
Házilag összeállított, igazolatlan alkalmasságú szerkezetet ne állíts munkába személyemeléshez. A szemre erős anyag, a festés és a korlát megléte nem mondja meg, milyen terhelésekre tervezték, hogyan kapcsolódhat a géphez, vagy mi történik meghibásodáskor. Az egyedi gyártás megfelelőségének szakmai vizsgálata külön feladat. Ezt egy internetes útmutató és néhány megadott korlátméret nem helyettesíti.
Leesés elleni védelem és a munkaterület
A zuhanásveszélyes helyzet elérését megakadályozó mozgáskorlátozó rendszer és a bekövetkező zuhanást megállító rendszer eltérő célra szolgál. A testhevederzet a kiválasztott rendszer egyik eleme lehet. A szükséges megoldást és a megengedett csatlakozási pontot a berendezés, a gyártói előírás és a munka kockázatai alapján kell kiválasztani. A kosárra akasztott tetszőleges heveder nem igazolja a leesés elleni védelem megfelelőségét. A HSE is a megfelelő rendszerhez és rögzítési ponthoz köti az általa tárgyalt egyéni védelmet. [3]
A magyar Emelőgép Biztonsági Szabályzat külön kezeli a személyemelés környezetét, a jelzéseket és a mentést; a személytartó alatti tartózkodást tiltja. [4] A munka előkészítésében ezért a környező tevékenységeknek is helyük van. Mi történik közben a szomszédos közlekedőben? Ki akadályozza meg, hogy más munkafolyamat belépjen az érintett területre? Egy elszigetelten elkészített emelési terv könnyen figyelmen kívül hagyja az üzem valódi működését.
A mentés még lent dőljön el
A 10/2016. NGM rendelet az emelés előtt megtervezett mentési feltételeket és a szükséges eszközök rendelkezésre állását követeli meg. Előírja a kezelő jelenlétét a vezérlőállásnál és a szóbeli kommunikáció biztosítását is. [1] A „baj esetén kitaláljuk” megállapodás nem használható munkaszervezési válasz.
A mentés tervezőjének olyan kérdéseket is fel kell tennie, amelyek egy hétköznapi munkamegbeszélésen könnyen kimaradnak: mi történik, ha a felemelt dolgozó rosszul lesz; ki érhető el a földön; a mentésre kijelölt ember ismeri-e a berendezést; valóban hozzáférhető-e az előkészített eszköz? Ezeket a választott rendszerre kell megválaszolni. Az önmentésre alkalmas felszerelés puszta odakészítése önmagában kevés.
A munka kiadásakor kérj egyértelmű választ: ki hagyta jóvá az összeállítást, mely iratok alapján, és ki felel az adott művelet előkészítéséért? Ha ezekre nincs konkrét válasz, a feladat még nem kezdhető meg. A megfelelő eszköz és a rendezett munkaszervezés biztosítása a felemelés előtti feladat.
Források
- 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, különösen 36. és 44. §.
- HSE: Working platforms (non-integrated) on forklift trucks – brit szakmai háttér, korlátozott alkalmazási körrel.
- HSE PM28, negyedik kiadás – kompatibilitás és egyéni védelem; a brit alkalmazási szabályok külön kezelendők.
- 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet, Emelőgép Biztonsági Szabályzat, III. fejezet 3.3.2. és 3.4.
