Targoncás fizetések a környező országokban (2024–2025)

A targoncás fizetés külföldön jelentősen eltérhet a magyarországi bérektől. A szomszédos országok – Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szerbia és Ukrajna – mind más bérszintet és juttatási csomagot kínálnak a targoncavezetőknek. Az alábbiakban országonként elemezzük a 2024–2025-ös időszakra vonatkozó bruttó és nettó béreket, a munkarendtől függő eltéréseket (pl. egy műszakos nappali munka vs. több műszak, éjszakai műszak), a túlórák és műszakpótlékok hatását a jövedelemre, a béren kívüli juttatásokat (szállás, utazás, étkezés), valamint a megélhetési költségek arányát a fizetésekhez. Kitérünk arra is, mennyire keresettek a targoncások az adott országban (van-e munkaerőhiány), és összehasonlítjuk a kinti béreket a magyarországiakkal – megvizsgálva, érdemes-e targoncásként külföldön elhelyezkedni.

Általános trendek a régióban

Szinte minden vizsgált országban nő a targoncavezetők iránti kereslet, és sok helyen munkaerőhiány alakult ki ebből a szakmából. Ausztriában például akut targoncás-hiány van, olyannyira, hogy már magyar nyelvű targoncavezetői képzést is indítottak a határ közelében, hogy több magyar munkavállalót vonzzanak. Szerbiában is hírt adtak arról, hogy Belgrádban a targoncások a legkeresettebbek közé tartoznak, és sokan jelentkeznek átképzésre, hogy betöltsék az üres álláshelyeket. A munkaerőhiány hátterében gyakran a bérszínvonal áll: a szakértők szerint Magyarországon sem valódi munkaerőhiány, inkább bérhiány okozza a problémát – ha a hazai bérek 20-30%-kal magasabbak lennének, jóval kevesebb targoncás vándorolna külföldre.

Az alábbiakban országonként részletezzük a targoncás béreket és körülményeket. Mindenütt kitérünk arra, hogy az egy műszakos nappalos munkarendhez képest a több műszakos, éjszakázós munkarend milyen plusz juttatásokkal és magasabb bérrel jár, illetve milyen túlóradíjak és pótlékok érvényesek. Emellett áttekintjük a cégek által gyakran biztosított béren kívüli juttatásokat (például ingyenes szállás, bejárás támogatása, étkezési hozzájárulás), és összevetjük az adott ország megélhetési költségeit a fizetésekkel. Végül összehasonlító táblázatot is közlünk a vizsgált országok bérszintjeiről.

Ausztria: kiemelkedő bérek és munkaerőhiány

Ausztriában a targoncás bér kimagasló a térségben. A tapasztalt targoncavezetők bruttó 2 600–3 200 euró havi fizetésre számíthatnak , ami jelenlegi árfolyamon nagyjából 1 millió forintnak felel meg. Ez a bér sok esetben nettó 2 500–2 700 euró/hó körüli hazavitt összeget jelent, mivel az osztrák cégek gyakran a magasabb bérekkel és kedvezményekkel kompenzálják a levonásokat. Ráadásul sok munkaadó ingyenes szállást is biztosít a külföldi munkavállalóknak Ausztriában, ami tovább növeli a hazavihető jövedelmet.

A magas fizetést részben az indokolja, hogy Ausztriában kollektív szerződések rögzítik a béreket ágazatonként. A targoncavezetők hiánya miatt a bérek felsrófolódtak: a hulladékgazdálkodási szektor például arról számolt be 2024 elején, hogy „akár egymillió forintot is kereshet egy targoncás” a hiány miatt. A több műszakos munkarendben (pl. 3 vagy 4 műszakos folyamatos munkarendben) dolgozó targoncások keresete a pótlékok révén még magasabb. Ausztriában jellemzően 50%-os éjszakai és túlóra pótlék jár, sőt hétvégi munkáért vagy ünnepnapi munkavégzésért akár 100% bérpótlék is megilletheti a dolgozókat (ezt kollektív szerződések szabályozzák iparáganként). Egy egyműszakos, csak nappal dolgozó targoncás ezzel szemben jóval kevesebbet, becslések szerint nettó 1 800–2 000 euró körül kereshet havonta – még ez is magasabb azonban a magyarországi szintnél.

A béren kívüli juttatások terén Ausztria is élen jár: sok cég ad 13. és 14. havi fizetést (ez a bruttó bér kétszer egy évben, általában júliusban és decemberben), ami jelentősen megnöveli az éves jövedelmet. Emellett gyakori a munkába járás támogatása (üzemanyag-hozzájárulás vagy céges busz), kedvezményes étkezés a kantinban, valamint a munkaruházat és védőfelszerelés ingyen biztosítása. Az osztrák megélhetési költségek ugyan magasabbak (Bécsben és a nyugati tartományokban különösen drága a lakhatás és az élelmiszer), de a jó keresetek ezt ellensúlyozzák. Ausztriában egy targoncás fizetéséből – különösen, ha a cég a lakhatást is állja – lényegesen több megtakarítás érhető el, mint Magyarországon. Nem csoda, hogy sok magyar targoncavezető vállal munkát Ausztriában, főleg a határ menti tartományokban. A nyelvtudás ugyanakkor fontos szempont: a legtöbb helyen B1 szintű német nyelvtudást kérnek a gépkezelőktől , bár a munkaerőhiány miatt előfordul, hogy minimális nyelvismerettel is felveszik a tapasztalt jelentkezőket (erre utal, hogy már magyar nyelvű koordinátorokkal is dolgoznak egyes osztrák munkaadók). Összességében Ausztria kínálja a legmagasabb targoncás béreket a régióban, a magyarországi bérek többszörösét, így anyagilag nagyon is érdemes ott elhelyezkedni – feltéve, hogy a munkavállaló vállalja a kinti élet magasabb költségeit és a szükséges nyelvi illetve szakmai feltételeket.

Szlovákia: stabil eurós bér, mérsékelt eltérés a magyar szinttől

Szlovákiában a targoncás fizetések euróban számolva mérsékeltebbek Ausztriánál, de általában valamivel meghaladják a magyar szintet. A havi bruttó átlagbér targoncavezetőként 2025 tavaszán kb. 1 218 € volt , ami átlagosan ~915 € nettó fizetést jelent havonta (adó- és járuléklevonások után, gyermektelen munkavállalóra számolva). Ez nettóban körülbelül 360–370 ezer forintnak felel meg, tehát csak kismértékben több, mint a hasonló magyarországi nettó bérek. Egy pályakezdő vagy egyműszakos targoncás Szlovákiában jellemzően 900 € körüli nettót vihet haza havonta, míg a több műszakos (pl. három műszakos, éjszakát is tartalmazó) munkarendben ez felmehet 1 000–1 100 € nettóig a pótlékoknak köszönhetően (kb. 400–440 ezer Ft). A szlovák Munka Törvénykönyve garantál bizonyos minimum pótlékokat – éjszakai műszakért 40%-kal megemelt órabér jár (2023-tól a mindenkori minimálórabér 40%-a, ami kb. 1,5–2 € óránként), hétvégi munkáért 50% pótlék, ünnepnapi munkáért 100% pótlék kötelező minimum. Sok vállalat ennél bőkezűbb: van, ahol éjszakai műszakra 3,60 € óránkénti pótlékot is adnak a dolgozóknak , ami jelentősen megdobja a havi keresetet.

A szlovákiai targoncás álláshirdetésekben gyakori, hogy a munkarend szerinti bérkülönbséget előre jelzik. Például egy tipikus pozsonyi álláshirdetésben „2 műszakos munkarend, fizetés akár 1 500 € bruttó + ingyen szállás” szerepel – ebben az esetben a alapbér ~1 241 € bruttó, amit kb. 259 € prémium egészít ki a műszakpótlékokkal, így jön ki a 1 500 €. Az ilyen ajánlat nettóban kb. 1 000–1 050 €-t (400+ ezer Ft) jelent, és a szállás ingyenes biztosítása nagy vonzerő lehet a magyar munkavállalóknak. Valóban, több szlovákiai munkaadó célozza meg a határ menti magyar munkavállalókat azzal, hogy ingyen szállást vagy ingyenes bejárást kínál. A Profesia.sk állásportálon találhatunk olyan hirdetéseket, ahol külön kiemelik: „gondoskodunk a szállásról” vagy „gondoskodunk az utaztatásról”, jelezve, hogy a cég fizeti ezeket a juttatásokat. Például a Lear Corporation szlovákiai gyárában targoncásoknak ~1 221 € bruttó/hó bért adnak, és ingyenes szállást és munkába járást biztosítanak hozzá. Ez a fajta csomag kifejezetten vonzó lehet a Magyarországról ingázók vagy kitelepülők számára, mert a lakhatás költségeinek levétele a fizetésről lényegében tiszta megtakarítást eredményez.

Szlovákiában a megélhetési költségek vegyes képet mutatnak: Pozsonyban például a lakbérek és árak megközelítik a budapesti szintet, vidéken viszont olcsóbb az élet. A szlovák nettó minimálbér 2024-ben ~615 € (750 € bruttó) , ami mutatja, hogy a targoncás átlagbér ennek majdnem duplája. A régiós összevetésben a szlovák targoncás fizetések nem annyira kiugrók; sok esetben csak 10-20%-kal magasabbak a magyar béreknél, így a megtakarítási előny is csak ekkora, ha valaki ott vállal munkát. A nyelvi környezet viszont könnyebb lehet: Dél-Szlovákiában sok helyen beszélnek magyarul, illetve a munkahelyeken gyakran van magyar munkaközösség. Összességében Szlovákiában akkor éri meg dolgozni targoncásként, ha a cég extra juttatásai (szállás, utazás) javítják az anyagi mérleget, vagy ha valaki az euróban kapott fizetést stabilabbnak tekinti. Nagy ugrást azonban nem jelent a magyar bérhez képest – inkább csak kisebb javulást és euró alapú keresetet biztosít.

Románia: alacsonyabb bérszint, bónuszok és étkezési jegyek

Romániában a targoncás fizetések jellemzően alacsonyabbak, mint Magyarországon. Országos átlagban egy targoncavezető nettó ~3 500 lej körül keres havonta , ami átszámítva kb. 600–700 eurónak felel meg (240–270 ezer forint). Ez az átlag magában foglalja a gyakorlottabb és kezdő targoncások bérét is. A kezdő vagy tapasztalat nélküli targoncások általában a minimálbér közeléből indulnak: 2024-ben a román bruttó minimálbér 3 000 lej, amiből a nettó kb. 1 898 lej (kb. 380 €) – ennél a targoncások többet keresnek, de a különbség nem óriási. Egy műszakos nappalos munkarendben Romániában gyakran csak 2 500–3 000 lej nettó (500–600 €) fizetést adnak a raktári targoncásoknak, míg a több műszakos, éjszakai munkáért járó bér 4 000 lej nettó felett is lehet. Például egy 2025-ös álláshirdetés Bukarestben 4 300 lej nettó fizetést kínált targoncavezetőnek (ráadásul ruházati raktárban) – ez kb. 850 € (340 ezer Ft) nettó havonta, ami kiemelkedőnek számít Romániában ebben a pozícióban. Az ilyen magasabb bér általában éjszakai műszakot és jelentős túlórát feltételez, illetve valószínűleg nagyvárosi (pl. bukaresti) munkavégzéshez kapcsolódik, ahol a megélhetés is drágább. Vidéken vagy kisebb városokban a targoncás bérek rendszerint alacsonyabbak.

Romániában a bérstruktúra fontos része a béren kívüli juttatás. Szinte minden alkalmazottnak járnak étkezési utalványok (tichete de masă), melyek értéke 2025-ben jellemzően 30–40 lej/nap. Ez havonta kb. 500–600 lej (40-50 ezer Ft) extra juttatást jelent, amit általában adómentesen kapnak a dolgozók élelmiszer vásárlására. Például egy targoncás állásajánlat Temesváron 3 500 lej nettó fizetést + 500 lej étkezési jegyet kínált, ami összesen ~4 000 lej nettó juttatáscsomag. Ezen felül a román munka törvénykönyv előírja, hogy ha a túlórákat nem tudják szabadidővel kompenzálni, akkor a túlóradíj 100%-os (dupla órabér) legyen. Az éjszakai műszak pótléka kötelezően minimum 25% a normál bérnek (ha az éjszakai munkaidő eléri a havi munkaidő egyharmadát), emellett a törvény előírja az évi 13. havi bónusz kifizetését is bizonyos ágazatokban (pl. autóipar). Sok multinacionális cég – például az autógyártó Dacia-Renault – a belépő fizetésen felül további juttatásokat is ad: adókompenzációs prémiumot (20%-ot), a cégnél töltött idő utáni hűségpénzt, valamint duplán fizetett túlórákat és magas műszakpótlékokat.

A megélhetési költségek Romániában általában alacsonyabbak, mint Magyarországon (pl. olcsóbb élelmiszer, szolgáltatások), de a nagyvárosokban – különösen Bukarestben vagy Kolozsváron – az ingatlan- és albérletárak utolérték a nemzetközi szintet. Így a targoncás fizetések reálértéke attól is függ, hogy az ország mely részén dolgozik valaki. Összességében elmondható, hogy a romániai targoncás bérek alacsonyabbak a magyarországiaknál, ezért magyar munkavállalóknak nem igazán éri meg Romániába menni dolgozni ebben a munkakörben. Inkább fordított az irány: számos erdélyi magyar vagy román targoncavezető vállal munkát Magyarországon vagy nyugaton, mert hazai fizetésükből nehezebben jönnek ki. Egyedül akkor merülhet fel a Romániában dolgozás, ha valaki a határ közelében él, és a napi ingázás megoldott (például egy magyarországi lakhelyű dolgozó átjár Nagyváradra vagy Szatmárnémetibe) – de még ekkor is kérdéses, megéri-e, hiszen a bérszint ott alacsonyabb.

Horvátország: euróban fizet, közepes szintű bérek

Horvátországban a targoncás fizetések 2023-tól euróban értendők (Horvátország bevezette az eurót). A bérek nagyjából a középmezőnyben vannak a régióban: magasabbak, mint Romániában vagy Szerbiában, de jócskán elmaradnak az osztrák szinttől. A horvát targoncavezetők átlagos nettó keresete kb. 1 113 € havonta , ami megközelítőleg 430 ezer forintnak felel meg. Ez az érték egy 2024-es felmérés szerint a legtöbb targoncás számára 947 € és 1 240 € nettó közötti sávba esik. Tehát egy kezdő vagy egy műszakban dolgozó targoncás 900–1 000 € nettót (350–380 ezer Ft) vihet haza, míg a több műszakos vagy sok tapasztalattal rendelkező kollégák 1 200 € körüli nettót is kaphatnak (kb. 460–480 ezer Ft). A medián bér ~1 092 € nettó , ami azt sugallja, hogy a targoncások fele ennél kevesebbet, fele többet keres. Bruttóban kifejezve – tekintettel arra, hogy Horvátországban magasak a járulékok – ez mintegy 1 500–1 600 € bruttó fizetésnek felel meg. Összehasonlításul: a horvát átlagbér 2024 közepén ~1 100 € nettó volt országosan, tehát a targoncások nagyjából az országos átlag körül keresnek.

A horvát munkajogi szabályok hasonlóak a többi európai országhoz: a túlóra pótlék minimum +50%, az éjszakai munka pótléka tipikusan +30% körül van (a kollektív szerződések alapján), a vasárnapi vagy ünnepnapi munkavégzésért pedig gyakran +35-50% jár. Ezek persze ágazatonként eltérhetnek; a kereskedelmi raktárakban például a vasárnapi munkát is meg kell fizetni külön. A munkarendtől függően így Horvátországban is jelentősen nőhet a jövedelem: egy háromműszakos munkarendben dolgozó targoncás akár 20-30%-kal többet kereshet, mint egy kizárólag nappal dolgozó kolléga, a fent említett pótlékok miatt.

Horvátországban 2024-ben a bruttó minimálbér 700 €-ról 840 €-ra emelkedett , ami nettóban kb. 560 €-t jelent. Ezzel összevetve egy targoncás nettó 1 000 € feletti keresete elég jónak számít. Ugyanakkor a megélhetési költségek Horvátországban is elég magasak, különösen Zágrábban és a tengerparti turisztikai övezetben. Az albérletárak Zágrábban hasonlóak a budapestiekhez, míg az élelmiszer és fogyasztási cikkek áraiban kisebb a különbség. Mivel Horvátország is EU-tag és sok horvát munkás vállal munkát Ausztriában, Németországban, a hazai munkaerőpiacon is érződik némi hiány – de a béremelés üteme lassabb. Magyar szempontból a horvát targoncás állások nem túl vonzóak, mert a nyelv ismerete nélkül nehéz boldogulni, a bérelőny pedig nem jelentős a magyarországihoz képest. Ha valaki mégis Horvátországban szeretne targoncavezetőként dolgozni (pl. egy horvátországi magyar vagy nyelvtudással rendelkező magyar munkavállaló), számíthat rá, hogy nagyjából a magyar fizetésével egyenértékű nettó bért kap, euróban. A megtakarítás akkor nőhet, ha sikerül olcsóbban lakhatást találnia (pl. szolgálati lakás vagy kedvezményes munkáltatói szállás által), de ez nem olyan elterjedt, mint Ausztriában vagy Szlovákiában.

Szerbia: alacsony fizetések, nagy elvándorlás

Szerbiában a targoncás bérek a legalacsonyabbak közé tartoznak a régióban. A fizetéseket itt dinárban fizetik, és a nettó bérek jelentősen elmaradnak a magyar szinttől. Egy átlagos targoncavezető nettó fizetése Szerbiában kb. 65–70 ezer dinár, ami mindössze 550–600 € (210–230 ezer Ft) havonta. A tapasztaltabb vagy jobb helyen dolgozó targoncások kereshetnek ennél többet is, de a targoncás nettó bérek 80%-a nagyjából 522 € és 967 € között mozog. Még a felső 10% is csak alig közelíti meg az 1 000 € nettót (kb. 113 ezer dinárt) , ami mutatja, hogy Szerbiában nagyon alacsony a jövedelmi plafon ebben a szakmában. Egy műszakos, alapmunkarendben gyakran csak 40–50 ezer RSD (350–450 €) nettót fizetnek, ami szinte megegyezik a szerb minimálbérrel (az 2024-ben ~47 ezer RSD, kb. 400 € nettó). Több műszakban, éjszakázással sem sokkal jobb a helyzet: talán 80–90 ezer RSD (700–750 €) nettó körüli fizetést lehet elérni havonta, ha valaki sok túlórát vállal. Ez forintra átszámítva kb. 270–290 ezer Ft – vagyis megközelíti egy magyar targoncás átlagos nettóját, de csak komoly többletmunka árán.

Szerbiában a munka törvénykönyve előírja, hogy a műszakpótlék és éjszakai pótlék legalább +26% legyen a alapbérre. Ez azt jelenti, hogy ha valaki esti vagy váltott műszakban dolgozik, a fizetése negyedével emelkedik az alap órabérhez képest. Emellett a vasárnapi munkáért, ünnepnapi munkáért is jár plusz (ez utóbbit gyakran +110% illeti, de sok helyen inkább szabadnappal kompenzálnak). A viszonylag alacsony alapbérek miatt azonban még a pótlékokkal együtt is szerény marad a jövedelem. Béren kívüli juttatások terén Szerbiában nem jellemző az ingyenes szállás vagy magas bónusz: inkább étkezési térítést vagy utazási költségtérítést kaphatnak a dolgozók (ez utóbbi sokszor kötelező is a munkáltatónak, ha a dolgozó nem helyben lakik).

A megélhetési költségek Szerbiában alacsonyabbak, mint Magyarországon – pl. olcsóbb az élelmiszer, az étterem, a szolgáltatások –, de a különbség nem akkora, hogy ellensúlyozza a bérkülönbséget. Belgrádban valamivel magasabbak az árak, de ott is az látszik, hogy a fizetések nem tartanak lépést: 2017-ben arról szóltak a hírek, hogy a belgrádi építkezéseken óriási szükség van targoncásokra, de a fizetés már 35 000 dinártól indul – ami akkoriban is nagyon alacsony összeg volt, és a helyzet azóta sem változott drámaian. Szerbiából sok fiatal szakember kivándorol (az EU-ba vagy Magyarországra) a magasabb bér reményében. A helyi HR konferenciákon elhangzik, hogy bravárokból és targoncásokból is hiány van az országban , de a munkáltatók csak nehezen tudnak versenyképes bért kínálni. Magyar szemszögből nem éri meg Szerbiába menni targoncásnak, hiszen a keresetek ott fele-harmada a magyarországinak. Inkább az a jellemző, hogy szerb targoncások jönnek Magyarországra vagy tovább Nyugat-Európába, ahol többet tudnak keresni. A magyarországi cégek egy része is ismertebb a Vajdaságban; a határ mentén nem ritka, hogy napi vagy heti ingázással dolgoznak magyar raktárakban szerbiai munkavállalók.

Ukrajna: háborús helyzetben alacsony bérek

Ukrajnában a targoncás fizetések a háború és gazdasági nehézségek miatt rendkívül alacsonyak euróban számolva. 2025 áprilisában a targoncavezetők medián fizetése országos szinten kb. 24 000 hrivnya volt. Ez az összeg mindössze 230–240 ezer forintnak felel meg, ami durván 600 € nettó havonta. Kijevben valamivel magasabbak a bérek: ott a targoncások ~27 500 UAH (kb. 680 €) körül kerestek, míg az ország szegényebb részein 20–22 ezer UAH is gyakori (500 € alatti összeg). Egy műszakos nappali munkával jellemzően csak 17–20 ezer UAH (400–500 €) körüli bér érhető el, míg éjszakai műszakokkal, túlórákkal a jobban fizető helyeken is max. 30–33 ezer UAH (750–800 €) kereshető meg. Ezek az értékek is azt tükrözik, hogy Ukrajnában a fizetések töredékei a nyugat-európainak.

A háború előtt is alacsonyabb volt a bérszint, de 2022 óta az infláció felgyorsult, miközben a bérek nem tartottak lépést. A hrivnya árfolyama is gyengült, így aki stabil valutában (pl. euróban vagy dollárban) kap fizetést külföldön, sokkal jobban jár. Emiatt rengeteg ukrán (így ukrán targoncás is) vállalt munkát külföldön az elmúlt években – Lengyelországban, Csehországban, Németországban, és Magyarországra is érkeztek sokan vendégmunkásként. Ukrajnában a munkajogi környezet a hadiállapot miatt rugalmasabb lett: a túlórákat kevésbé szigorúan szabályozzák jelenleg, és sok iparág leállt vagy visszaesett, így a targoncások iránti kereslet csökkent a háború sújtotta területeken. Nyugati országrészben (pl. Lviv környékén) működnek logisztikai központok, ide települt cégek, de a fizetés ott sem versenyképes a nyugati ajánlatokkal. Béren kívüli juttatásként előfordul céges étkeztetés vagy útiköltség-térítés, de általános, országos gyakorlat kevéssé van. A megélhetési költségek Ukrajnában a háború előtt alacsonyak voltak, most viszont bizonyos tételek (energia, egyes élelmiszerek) ára megugrott, ami tovább rontja a bérek vásárlóerejét.

Magyar szemszögből egyáltalán nem éri meg Ukrajnába menni targoncásnak, sőt a jelenlegi biztonsági kockázatok miatt nem is reális opció. A viszonylag alacsony ukrán bérek inkább azt eredményezik, hogy ukrán targoncások jönnek Magyarországra dolgozni, akár közvetítő cégeken keresztül. Több magyar logisztikai vállalat is alkalmaz ukrán raktári munkásokat a munkaerőhiány enyhítésére. Ezek a dolgozók gyakran képzettek és szívesen jönnek, mert még a magyar fizetés is többszöröse az otthoninak. Összességében Ukrajnában jelenleg a targoncás fizetések összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak, és csak a helyi viszonyok között értelmezhetők – külföldi munkavállalónak nem ajánlott ebben a szektorban.

Összehasonlítás: bérek és munkakörülmények országonként

Az alábbi táblázat összefoglalja a környező országok targoncás pozícióira jellemző havi nettó fizetéseket egy műszakos (nappali) és több műszakos (éjszakát is tartalmazó) munkarendben, hozzávetőlegesen. A számok a 2024–2025-ös időszak átlagos értékeit tükrözik, a korábban ismertetett források alapján. Zárójelben a fizetések hozzávetőleges forintértékét is feltüntetjük a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért.

A fenti adatok országonként eltérő forrásokon és becsléseken alapulnak. A több műszakos nettó bér a műszakpótlékokkal és tipikus túlórákkal növelt érték, amely vállalatról vállalatra változhat.

Látható, hogy Ausztria kiugrik a mezőnyből, hiszen ott egy targoncavezető több mint kétszeresét-háromszorosát is megkeresheti annak, amit Magyarországon vagy a keleti szomszédoknál. Szlovákia és Horvátország a középmezőnyben vannak; béreik euróban valamivel jobbak a magyarénál, de a különbség nem drámai (kb. 20-30% plusz). Románia, Szerbia és Ukrajna viszont jóval alacsonyabb fizetést adnak, így ezekből az országokból inkább elvándorolnak a targoncások, mintsem ide vonzanának külföldi munkaerőt. A magyar targoncások szempontjából tehát Ausztria jelenti a fő vonzerőt, másodsorban pedig esetleg Szlovákia vagy Horvátország jöhet szóba, ha euróban szeretnének keresni némi pluszt.

Érdemes-e targoncásként külföldön dolgozni? – Következtetések

Vállalkozói szemszögből: a fenti összehasonlítás figyelmeztetés a magyarországi munkaadók számára. Jól látszik, hogy a nyugati szomszédunk bérei messze meghaladják a magyar fizetéseket, ezért a tapasztalt targoncakezelők könnyen találhatnak nálunk jobb ajánlatot Ausztriában. Már most is rengeteg magyar dolgozik osztrák raktárakban, logisztikai központokban – nem véletlen, hogy osztrák oldalon magyar nyelvű képzéseket és koordinátorokat is bevetnek a munkaerő megszerzésére. Ez a trend azt jelenti, hogy a hazai vállalatoknak emelniük kell a béreket vagy extra juttatásokat kell nyújtaniuk, ha meg akarják tartani targoncásaikat. Jó példák vannak erre: egyes magyarországi nagyvállalatok (pl. nemzetközi láncok logisztikai központjai) már bruttó 600 ezer Ft körüli csomagot adnak műszakpótlékokkal együtt a targoncásoknak , sőt egyes helyeken nettó 450-500 ezer Ft-os fizetést is kínálnak tapasztalattól függően. Ezek megközelítik a szomszédos országok középmezőnyét, így hozzájárulhatnak a munkaerő megtartásához. Emellett a külföldi munkaerő bevonzása is megoldás lehet: sok cég él az ukrán, szerb vagy más külföldi (akár ázsiai) munkavállalók behozatalának lehetőségével, hogy betöltse az üres állásokat. A béreket azonban így is versenyképes szinten kell tartani, hiszen a régióban a munkaerő szabadon áramlik nyugati irányba.

Munkavállalói szemszögből: mérlegelni kell a külföldi munkavállalás előnyeit és hátrányait. Anyagilag Ausztria a legvonzóbb: egy targoncás fizetés Ausztriában akár 2-3-szorosa is lehet a magyarországinak, ráadásul sokszor adnak szállást, utazást térítésmentesen, így a megkeresett pénz jelentős része megtakarítható. Ugyanakkor a kinti megélhetés drágább, és nyelvtudás nélkül nehéz boldogulni – bár a határmenti munkák esetén sok magyar kolléga dolgozik együtt. Szlovákiában és Horvátországban kisebb a nyereség: aki a határ közelében él, és könnyen ingázik, annak megérheti euróban kapni a fizetést, de önmagában a bérelőny nem akkora, hogy megérje emiatt költözni. Románia, Szerbia, Ukrajna irányába egy magyar targoncás számára nincs realitása az elhelyezkedésnek, hiszen ott kevesebbet fizetnek, és a munkakörülmények sem jobbak.

Összességében a külföldi targoncás munkavállalás akkor éri meg igazán, ha legalább 50-100%-kal magasabb nettó bért tudunk elérni, mint itthon. Jelenleg ezt főleg Ausztria (esetleg Németország vagy más nyugat-európai ország) tudja nyújtani. A környező országok közül Ausztria kiemelkedik, míg a többiben a magyar bérekhez viszonyítva nincs akkora különbség vagy épp elmaradás tapasztalható. A döntésnél figyelembe kell venni a családtól való távolságot, a kinti élet költségeit, a nyelvi és kulturális alkalmazkodást, valamint azt, hogy a magasabb bérért cserébe gyakran megterhelőbb munkarendet (éjszakázás, túlórák) kell vállalni. A cikkben bemutatott adatok segíthetnek a tájékozódásban és a megalapozott döntésben mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára, hiszen rávilágítanak, hol mennyit ér a targoncás tapasztalat 2024–2025-ben a régiónkban.

Források: A fenti elemzés a 2024–2025-ös időszakra vonatkozó nyilvános bérstatisztikákra, álláshirdetésekre és szakmai cikkekre támaszkodik – többek között a Jooble, Profesia, eJobs és Work.ua állásportálok adataira, valamint hírekre és elemzésekre (168.hu, RTL.hu, Haszon.hu, Telegraf.rs, Biznis.rs stb.).