Gyakori targoncabalesetek, melyek elkerülhetőek lennének

A targonca kiemelkedő fontosságú munkaeszköz az iparban, a logisztikában és szinte minden olyan területen, ahol anyagmozgatás zajlik. A gépekben rejlő lehetőségek azonban komoly veszélyeket is magukkal hordoznak, ha nem megfelelő képzéssel, elővigyázatossággal vagy karbantartással használják őket. Bár a legtöbb munkáltató és munkavállaló tisztában van a targoncákra vonatkozó munkavédelmi szabályokkal, a gyakorlat azt mutatja, hogy még mindig túl sok a kisebb-nagyobb baleset. Ebben a részletes áttekintésben bemutatom a leggyakoribb targoncabaleseteket és azt, hogyan lehetne azokat megelőzni vagy minimalizálni. Hiszem, hogy a prevenció nem csupán a törvényi előírások betartását jelenti, hanem egy tudatos, felelősségteljes munkakultúra kialakítását is.

1. A targonca felborulása

A targoncák felborulása az egyik legveszélyesebb és leggyakoribb balesettípus, ami akár halálos kimenetelű is lehet. A borulást kiváltó okok számos formában jelentkezhetnek:

• Túlterhelés: Sokszor előfordul, hogy a vezető a gép maximális teherbírásánál nehezebb rakományt próbál mozgatni. Ezzel a targonca stabilitása drasztikusan lecsökken, és már kisebb kanyarodás vagy egyenetlen talaj is felboruláshoz vezethet.
• Rossz súlypontkiosztás: Ha a rakomány elcsúszik a villaágakon, vagy a kezelő túl magasan emeli meg a terhet, a targonca súlypontja instabillá válik. Egy hirtelen fékezés vagy kanyar könnyen felborulással végződik.
• Kanyarok gyors vétele: Az indokolatlanul magas sebesség és a gyors, éles kanyarbevételek elképesztően megnövelik a gép billegését. A targoncák dőlésgátló rendszerei sem nyújtanak teljes védelmet extrém manővereknél.
• Egyenetlen talajviszonyok: Rossz minőségű padló, útegyenetlenségek, ferdén kialakított rámpák – mindezek olyan további kockázati tényezők, amelyeknek a kezelő gyakran nincs tudatában.

A felborulás elkerülésének kulcsa a helyes rakománykezelés, a célszerű haladási sebesség és a megfelelő munkaszervezés. A megelőzéshez elengedhetetlen a vezető figyelme, a targonca gyári terhelhetőségének ismerete, valamint a telep, raktár vagy munkaterület rendszeres karbantartása. Például, ha valamelyik rámpa vagy átjáró túl meredek, érdemes mielőbb javítani vagy alternatív útvonalat kialakítani.

2. Ütközések más járművekkel vagy gyalogosokkal

A targoncás ütközések az anyagmozgatási folyamatok egyik legfőbb „aknamezejét” jelentik. Gyakori szituáció, hogy a targoncavezetőnek kicsi a kilátása, a raktárakban pedig szűk hely és nagy forgalom van. Nem ritka, hogy a sarkok mögül hirtelen bukkannak elő más munkavállalók vagy járművek.

• Korlátozott látótér: A rakomány mérete, magassága és a targoncakabin kialakítása egyaránt csökkentheti a vezető látómezejét. Sokan nem használnak plusz tükröket, kamerarendszereket.
• Gyors és figyelmetlen haladás: Egy forgalmas raktárban nagy a nyomás, hogy minél előbb kiszolgálják a logisztikai igényeket. A sietség miatt a targonca gyakran túl gyorsan közlekedik, és a kezelő nem mérlegeli a környezet kockázatait.
• Rosszul kijelölt közlekedési útvonalak: Ha a raktárban nincs egyértelműen elkülönítve a gyalogos és a gépi forgalom, könnyen alakulnak ki ütközéses balesetek. A hiányos táblák, elhalványult felfestések mind növelik a kockázatot.
• Előzés és sorbanállás: A kinti logisztikai területen előfordulhat, hogy több targonca is dolgozik egymás közelében, olykor teherautók, kisteherautók mellett. A kezelők nem mindig jelzik irányváltásaikat, és nincs megfelelő közlekedési szabályozás.

„A targoncavezetőnek és a gyalogosnak ugyanaz a célja: a hatékony, de egyben biztonságos munka. Egyikük sem szeretne baleset részese lenni, mégis gyakran a kapkodás és a szervezetlenség a fő baleseti kiváltó ok.”

A megelőzés alapja a helyes útvonaltervezés, a gyalogosok számára elkülönített ösvények létrehozása (korlátokkal vagy színkóddal kiemelve), valamint a sebességkorlátozások betartatása. Sok cég alkalmaz szenzoros figyelmeztető rendszereket (például a targonca kijelzőjén megjelenő jelzéseket vagy a gyalogosnál lévő jeladót), melyek riasztják a feleket, ha túl közel kerülnek egymáshoz.

3. Teher leesése a magasból

Szinte minden raktárban dolgoznak olyan targoncákkal, amelyek több méter magasra emelik a rakományokat, például polcrendszereknél. Ilyenkor fokozottan fennáll annak a veszélye, hogy a raklap nem megfelelő rögzítés következtében megcsúszik, és lezuhan. Ilyenkor nemcsak anyagi kár keletkezik, de a leeső tárgyak akár életveszélyes sérülést is okozhatnak a környezetben tartózkodóknak.

• Rossz raklapállapot: A régi, repedt vagy nedvességtől elgyengült fa raklapok megrepedhetnek a villaágak alatt, vagy lecsúszhat a róluk a rakomány.
• Helytelen villaállás: A kezelő nem ellenőrzi, hogy a villaágak elegendő hosszúságban és magasságban alátámasztják-e a terhet, illetve azt sem, hogy a teherközéppont a megfelelő helyen van-e.
• Nagy sebességű emelés: Ha a targonca kezelője túl gyorsan emel és közben esetleg kanyarodik, a teher könnyedén megbillen, és leesik. Különösen veszélyes, ha a targonca ugyanebben a helyzetben fékez.
• Szakszerűtlen rakományrögzítés: Előfordul, hogy a dobozok vagy zsákok a raklapon nem rögzítettek fóliával, hevederrel. A laza pakkok ezért már kisebb mozgástól is ledőlhetnek.

Az ilyen balesetek megelőzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a munkafolyamatokat szabályozó dokumentumok rögzítsék, milyen minőségű raklapot szabad használni, illetve, hogy kötelező-e a rakományrögzítés (pl. pántolás, zsugorfólia). Ezenkívül tanácsos minimális sebességet tartani emelés közben, és tilos a rakományt fejmagasság felett mozgatni hosszabb távolságokon, csak a polchoz érve emelhető fel a kívánt szintre.

4. Rossz láthatóság és vakfoltok

Gyakori eset, hogy a kezelő kifelé vagy előre egyszerűen nem lát, mert a rakomány mérete vagy formája eltakarja a kilátást. Ez különösen zsúfolt raktárakban veszélyes, ahol hirtelen bukkannak fel a munkatársak vagy más járművek.

• Rakomány eltakarja a látómezőt: A targonca előre felhalmozott rakománya miatt a kezelő képtelen észlelni, hogy van-e akadály vagy személy előtte.
• Nem megfelelő raktári világítás: Ha egy raktárban kevés a lámpa, vagy a bevilágítási szögek rosszak, a célterület árnyékos marad. A sötét sarkok potenciális ütközési zónák.
• Fáradtság és csökkent figyelem: Több műszak, egyoldalú munka. A kezelők sokszor koncentrációvesztéssel küzdenek, ami miatt még nehezebben észlelik a potenciális veszélyhelyzeteket.

A megelőzésnél segít, ha a terület világítását korszerűsítik (LED-es fényforrásokkal, jól irányított reflektorokkal), a targoncát pedig ellátják további kiegészítő fényekkel, lézeres vagy kivetített „biztonsági zónával”. Emellett van, ahol a vezető a teherrel hátramenetben közlekedik, hogy jobban lásson előrefelé, de ezt is körültekintéssel kell alkalmazni. A tolatási kamerák és a plusz tükrök felszerelése már minimális beruházás, de óriási segítséget nyújt.

5. Gyalogos figyelmetlenség és szabályszegés

Sokszor a balesetek nem csupán a targoncavezető hibájából történnek, hanem a gyalogos munkavállalók sem tartják be a belső közlekedési szabályokat. Erre számos példa akad a napi munka során.

• Kereszteződések, átjárók figyelmen kívül hagyása: Előfordul, hogy a gyalogosnak sietős a dolga, és nem áll meg vagy nem néz körül a „Stop” jelnél, behalad a targonca útjába.
• Mobiltelefon-használat: A modern korban sok gyalogos munkavállaló fülhallgatóval a fülében, mobiltelefonjába merülve közlekedik, így nem hallja a targonca figyelmeztető kürtjét vagy az akusztikus jelzéseket.
• Szemkontaktus hiánya: A raktári környezetben szinte „kötelező” lenne, hogy a gyalogos és a targoncavezető rövid szemkontaktussal tisztázza, ki mikor mehet át az útvonalon. Ha ez elmarad, a balesetveszély jelentősen megnő.

A megelőzéshez kiemelten fontos a dolgozók megfelelő oktatása és a következetes munkáltatói fellépés: az egyértelmű jelzések, felfestések, tiltott mobiltelefon-használat a gyalogos zónákban. Ezenkívül a tolatáskor figyelmeztető csipogást vagy villogó lámpát használó targoncák is segíthetnek, ám sajnos sok esetben a gyalogosok a hangot megszokva már nem reagálnak. Ezért kell a figyelmet minden fronton (pl. plakátokkal, belső kampányokkal) fenntartani.

6. Hibás vagy elhanyagolt karbantartás

Sokan megfeledkeznek róla, de a karbantartás hiánya is gyakran vezet targonca-balesetekhez. Egy kis rejtett meghibásodás végül könnyen balesetté fejlődhet. A leggyakoribb technikai okok közé tartozik:

• Fék- és kormánymű meghibásodás: Ha a fékek nem megfelelően működnek, a kezelő hirtelen fékezéskor elveszítheti az irányítást a targonca fölött. Ugyanez vonatkozik a holtjátékos vagy sérült kormányműre is.
• Hidraulika-rendszer szivárgása: Az olajszivárgás miatt csökken a stabil emelési képesség, vagy a targonca emelés közben hirtelen ereszkedni kezdhet. Az olajfoltok ráadásul csúszásveszélyt is jelentenek.
• Túl kopott vagy repedt abroncsok: Egy-egy gumiabroncs-kidurranás meglehetősen hirtelen döntheti instabil helyzetbe a gépet, ami felboruláshoz vagy ütközéshez is vezethet.

A megelőzéshez a rendszeres és szakszerű karbantartás elengedhetetlen. Nem csupán az évente vagy félévente esedékes nagy szervizeket kell időben elvégeztetni, hanem a napi és heti ellenőrzéseket is. A targoncavezető felelőssége, hogy minden műszakkezdés előtt ellenőrizze az alapvető folyadékszinteket, a kerekek állapotát, a fény- és hangjelzők működését.

7. Megfelelő képzés hiánya

Ha a targoncavezető nem rendelkezik a szükséges képesítéssel, vagy csak minimális tapasztalata van, a balesetek esélye jelentősen megnő. A hiányos képzés többféle problémát eredményezhet:

• Nem ismeri a gép terhelhetőségét: Fogalma sincs, hogy a teherközéppont milyen hatással van a targonca stabilitására, és nem tudja, mikor túl sok a rakomány.
• Helytelen vezetési technikák: Nem használja ki a tolatókamera vagy a tükör adta lehetőségeket, rosszul veszi a kanyarokat, nem lassít a zsúfoltabb területeken.
• Munkavédelmi szabályok ismeretének hiánya: Például nem köt biztonsági övet, vagy nem fordít kellő figyelmet a gyalogosokkal közös útvonalakra.

Itt nem csak a törvényi előírások szerinti „targoncavezetői jogosítványra” gondolok. Kiemelt fontosságú, hogy a cégek a frissen érkezett dolgozóikat, de még a gyakorlottabb sofőröket is rendszeresen újraoktatással, belső képzésekkel, gyakorló tréningekkel lássák el. Érdemes akár szimulációs eszközöket is használni, melyek veszélytelen környezetben mutatják meg, milyen következményekkel jár a helytelen rakománykezelés vagy a gyors kanyarodás.

8. Kiegészítő kockázatok: rakomány rögzítése és külső tényezők

A targoncás balesetek során nemcsak a vezetői hibák játszanak szerepet, hanem olyan külső tényezők is, mint például:

• Nem megfelelő csomagolás: A dobozok vagy zsákok tartalma elmozdulhat szállítás közben, megváltoztatva a súlyeloszlást.
• Zsúfolt raktárrészek: Ha a polcok előtt, mellett is dobozok, csomagok halmozódnak, a targonca nehezen tud manőverezni, megnő az ütközés valószínűsége.
• Időjárási hatások: Kültéren, eső vagy hó esetén a talaj csúszóssá válik. Az erős oldalszél is befolyásolhatja a targonca mozgását. A csapadék miatt a raklapok is könnyebben csúszhatnak.
• Pszichológiai tényezők: Fáradtság, alváshiány, stresszhelyzet. A munkavállaló figyelme ilyenkor szétszórtabb, megnő a hibalehetőség.

Az elkerüléshez több fronton is intézkedni kell: a raktárlogisztika fejlesztése (pl. szelektálás, rendszeres rendrakás), a munkaszervezés optimalizálása (pihenőidők betartása, túlórák kontrollja), és a kezelők mentális egészségére való figyelés egyaránt fontos szerepet játszik.

9. Előremutató munkavédelem és a cégkultúra szerepe

A statisztikák szerint a balesetek több mint fele megelőzhető lenne a munkáltató és a munkavállaló közös erőfeszítéseivel. Ez azonban nem merül ki a törvényi előírásoknak való megfelelésben; ennél többre van szükség. Egy raktári környezetben a targoncabalesetek elkerülésének kulcsa a tudatos, megelőző szemlélet:

„A balesetmentes munka nemcsak a szabálykövetésen múlik, hanem azon is, hogy a dolgozók érezzék: fontos a biztonságuk, és magukénak érezzék a felelősséget.”

• Belső kommunikáció: Rendszeres értekezletek, rövid workshopok, hírlevelek, amelyek ráirányítják a figyelmet a targoncával kapcsolatos veszélyhelyzetekre.
• Ösztönzés: Több vállalat sikerrel alkalmazza a „balesetmentes napok” jutalmazási rendszerét, ami a munkavállalóknak is erős motivációt ad a szabályok betartására.
• Visszajelzés és hibajavító kultúra: Ha mégis bekövetkezik egy kisebb koccanás vagy incidens, fontos, hogy tanulságot vonjunk le belőle. Ne büntetésekben gondolkodjunk, hanem elemzésben, megelőzésben.

10. Összegzés és záró gondolatok

A targoncabalesetek sokszor egészen apró mulasztásokból vagy banális helyzetekből adódnak. Legyen szó felborulásról, gyalogos-ütközésről, leeső rakományról vagy műszaki hibáról, mindegyiknek van valamilyen kiváltó oka, amelynek legnagyobb része megelőzhető lenne. Ha a munkáltató gondoskodik a megfelelő technikai feltételekről, a karbantartásról, a jól megtervezett munkaterületről és a munkavállalók képzéséről, máris jelentősen csökkenti a kockázati tényezőket.

Az én szemléletem szerint a „munkavédelmi kultúra” elengedhetetlen a balesetek minimalizálásához. Amíg a dolgozók úgy érzik, hogy csak papíron kell megfelelni a szabályoknak, nem fognak igazán odafigyelni a részletekre. Ellenben, ha a cégnél egyértelműen hangsúlyozzák, hogy a biztonságos munkavégzés hosszú távon mindenki érdeke, és a vezetők aktívan, példát mutatva részt vesznek a prevencióban, akkor egyre kisebb eséllyel történnek súlyos targoncabalesetek.

Végezetül hangsúlyozom, hogy a baleseti statisztikák minden raktári vezető, logisztikai menedzser vagy targoncakezelő számára intő jel: hiába tűnik rutinfeladatnak a targoncavezetés, a legnagyobb hiba pontosan a túlzott magabiztosság és a figyelmetlenség. A kifogástalan műszaki állapot, a szabályok betartása és az előremutató gondolkodás (például innovatív biztonsági eszközök használata) viszont stabil alapot ad ahhoz, hogy a targoncák valóban hasznos, és ne veszélyes munkaeszközökké váljanak.

Ha megfogadjuk a fentieket, hosszú távon elérhetővé válik a balesetmentes munkakörnyezet, amely anyagi és emberi szempontból is a vállalat fejlődését és a dolgozók jó közérzetét szolgálja. Ez nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem erkölcsi és gazdasági érdek is, hiszen a munkavállalók egészsége és a cég hatékonysága kéz a kézben jár.