Az anyagmozgatás területén gyakran merül fel az igény, hogy sok, kisebb méretű árut nagyobb, egységes rakatba fogjunk össze. Ezt nevezzük egységrakomány-képzésnek, melynek célja, hogy géppel (például targoncával) könnyebben és hatékonyabban lehessen mozgatni, rakodni, tárolni a termékeket. Az alábbiakban áttekintem az egységrakomány fogalmát, kialakításának módjait, az ehhez szükséges eszközöket, valamint a biztonságtechnikai követelményeket is.
Az egységrakomány fogalma
Egységrakományról akkor beszélünk, ha több, viszonylag kisméretű vagy kis tömegű árut egy nagyobb, gépi (targoncás, darus stb.) kezelést lehetővé tevő rakodási, szállítási és tárolási egységgé foglalunk össze. Ezáltal a rakodási és anyagmozgatási műveletek száma, időigénye csökken, az áru pedig egységes rakatba rendezve védettebbé válik. A legjellemzőbb példa az, amikor különálló dobozokat, zsákokat, hordókat vagy más kisebb egységeket raklapra helyezünk és rögzítjük, ezzel egy mozdulattal mozgatható egység jön létre.
Egységrakomány képzés célja
Az egységrakományok kialakításának számos előnye van:
- A rakodási és szállítási műveletek számának csökkentése: több darabárut együtt, egy fogással lehet megemelni, nem kell egyesével mozgatni.
- Rakodási idők és élőmunkaigény csökkentése: a gépesítéssel a folyamat gyorsul.
- Áruk védelme: a rögzített, egységes rakat jobban megóvja a termékeket a sérülésektől, mint ha szabadon mozognának.
- Jobb helykihasználás: a szállítóeszköz (tehergépkocsi, konténer) és a raktár kapacitása optimálisabban kihasználható.
A rakomány egységesítése történhet homogén módon (ugyanolyan árufélék, azonos méret), kevert rakomány formájában (többféle termék egy raklapon), illetve a modulrendszer szerint, amikor eltérő méretű, de hasonló típusú termékek kerülnek egy raklapra.
Egységrakomány képző eszközök
Az egységrakomány úgy jön létre, hogy a kisebb méretű árukat valamilyen segédeszközre, úgynevezett egységrakomány-képző eszközre helyezzük, és rögzítjük. Ezekből sokféle létezik:
- Rakodólap (raklap): A legelterjedtebb ERKE, mely fa, fém vagy műanyag kivitelben készül.
- Szabványos méretek: 800×1200 mm, 1000×1200 mm, 600×800 mm stb.
- Van oszlopos, keretes, oldalfalas, akár eldobható („egyutas”) kivitel is.
- Teherbírásuk általában 1500 kg körüli, de a típustól függően eltérhet.
- Konténerek: Nagyobb térfogatú (pl. 1–50 m³-ig) zárt vagy nyitott, szabványos rögzítőpontokkal ellátott tárolótartályok, melyeket daruval, speciális megfogókkal lehet mozgatni.
- Tengerentúli szállításnál a 20’ és 40’ lábas ISO-konténerek a legismertebbek.
- Előny: könnyű átrakás, kevesebb sérülési kockázat, zárt védelem az áru számára.
- Big-bag: Nagy, rugalmas, polipropilén szövésű zsák, amely 1–2 tonna kapacitású lehet, és a tetején/vállán kialakított fülekkel emelhető targoncával vagy daruval. Elsősorban ömlesztett, szemcsés anyagokhoz használják.
- Ládák, rekeszek: Fából, fémből vagy műanyagból készült kisebb konténerek, esetleg palettára helyezett keretekkel, oldalfalakkal. Ezeket is géppel (targoncával) lehet mozgatni, stabilan fogják össze az árut.
Amikor ezeket az eszközöket megrakjuk kisebb termékekkel, és egy mozdulattal mozgatjuk őket, akkor kapjuk az egységrakományt.
Az egységrakományok képzése és rögzítése
Egységrakományképzés során arra törekszünk, hogy a raklap vagy konténer térfogatát minél optimálisabban kihasználjuk, és az áruk biztonságosan rögzítve legyenek. Ezt több módon érhetjük el:
- Pántolás: fém- vagy műanyag (PP, PET) pántszalaggal körbefogjuk a rakományt, ezzel szorosan rögzítjük az alsó raklaphoz. Gyakran élvédőt is használunk, hogy a pánt ne sértse az árut.
- Fóliázás (zsugorfólia vagy stretchfólia):
- Zsugorfóliázás: előfeszített fóliát helyezünk a rakományra, hőkezeljük, így zsugorodik és szorosan körbezárja a raklapot.
- Stretchfóliázás: nyújtható fóliával tekerjük körbe a rakatot, ami a rugalmas feszítőerő révén összefogja az árut és a raklapot. Félautomata vagy automata gépek is alkalmazhatók.
- Csúszásgátló lapok: a rétegek között alkalmazott súrlódásfokozó lapok, amik megakadályozzák az elmozdulást.
- Hálós burkolás: könnyebb, nyitott jellegű megoldás, elsősorban állandó takarás nélküli áruhoz. Nem védi az árut az időjárástól, de stabilizálhatja a rakatot.
Minden rögzítési módszer célja, hogy a rakomány ne csússzon szét a szállítási rezgések, gyorsulások, fékezések során. A rakomány sarkain, élein alkalmazhatunk élvédőket is, hogy a pánt vagy a fólia ne nyomja be a dobozokat. Fontos, hogy a raklap és a rakat egy egységet képezzen, egyidejűleg mozgatható legyen targoncával anélkül, hogy bármi lehullana.
Biztonságtechnikai szabályok az egységrakomány kialakítására
- Sérült anyagot/göngyöleget ne helyezzünk a rakatba, mert az instabilitást okozhat.
- Az egységrakományt úgy kell méretezni, hogy ne takarja el a kezelő látóterét targoncavezetés közben, illetve ne haladja meg a szállítóeszköz teherbírását.
- Tilos a rakományt elektromos kapcsolószekrény, tűzoltó készülék vagy vészkijárat elé letenni – mindig hagyjunk szabad utat a menekülő-, közlekedő- és tűzvédelmi útvonalakon.
- Ha a rakat magas, ingatag, kiegészítő rögzítést, pl. keretet, oldalfalat vagy plusz pántot kell alkalmazni.
- Gépi és kézi emelés során tilos a rakodás veszélyes körzetében tartózkodni, a rakomány mozgása alatt mindenki legyen biztonságos távolságban.
- Targonca-kezelői jogosultság: a rakat kezelését csak olyan személy végezze, akinek megfelelő képesítése van (targonca jogosítvány, munkavédelmi oktatás).
Egységrakományos szállítás előnyei és hátrányai
Előnyök:
- A szállítás és raktározás gépesíthető, kevesebb kézi munkaerő kell.
- Gyorsabb rakodás, rövidebb állásidők, kisebb költségek.
- Az árukat biztonságosan, zárt formában lehet mozgatni, csökken a sérülés veszélye.
- A csomagolás egyszerűsíthető, néhány rögzítőeszközzel (pánt, fólia) nagy rakományt lehet védeni.
Hátrányok:
- Nagy mennyiségű árut össze kell gyűjteni, esetleg a rakat homogén kialakítása korlátozhatja a rugalmasságot.
- Az egységrakományképző eszközök (raklap, konténer, big-bag) beszerzése és fenntartása többletköltséggel jár.
- Egyes raklap- vagy csomagolófajták plusz tömeget jelentenek (a szállítóeszköz saját tömegét növelve).
Általánosságban azonban a modern logisztikában az egységrakomány-képzés megkerülhetetlen és számos előnnyel jár, főleg nagy mennyiségű, rendszerszerű anyagmozgatás esetén.
Összegzés
Az egységrakomány kialakítása kulcsfontosságú a hatékony anyagmozgatásban. Lényege, hogy kisebb méretű árukból egybefüggő, géppel mozgatható rakatot hozzunk létre. Ehhez a megfelelő egységrakomány-képző eszközök (raklapok, konténerek, big-bag, ládák, rekeszek) és rögzítési módok (pántolás, fóliázás stb.) kellenek. A munkavédelmi szempontokat mindig szem előtt kell tartani: helyes rakatképzés, stabilitás, elmozdulás elleni védelem, közlekedőutak és vészkijáratok szabadon hagyása, tűzvédelmi előírások betartása. A gondosan megtervezett egységrakományos rendszerrel jelentősen csökkenthetők a rakodási idők és a logisztikai költségek, miközben biztonságosabbá és szervezettebbé válik az anyagmozgatás folyamata.
