A targoncák az ipari, logisztikai és raktárterületek nélkülözhetetlen gépei, amelyek segítségével az anyagmozgatás gyors és biztonságos lehet. Ahhoz azonban, hogy a targonca valóban hatékonyan használható legyen, elengedhetetlen az irányítással és a kormányzással kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása. Az alábbiakban bemutatom a legfontosabb kormányzási módokat (legyen az mechanikus, hidraulikus vagy szervorásegítéses), kiemelve a hátsókerék-kormányzás előnyeit, továbbá szó lesz a kormánymű ellenőrzésének lépéseiről és a kormány holtjáték fogalmáról, annak jellemző értékével együtt.
Különböző kormányzási módok
A targoncák kormányzása többféle műszaki megoldás szerint valósulhat meg. A legelterjedtebb változatok az alábbiak:
- Első kerék kormányzás: főként szállítótargoncáknál fordul elő. Ilyenkor a jármű első kerekei fordulnak el, míg a hátsó kerekek a meghajtást végzik. Hagyományosabb megoldás, hasonló az autók felépítéséhez.
- Hátsó kerék kormányzás: jellemző az emelőtargoncák többségére (például ellensúlyos villástargoncáknál). A vezetőnek sokkal könnyebb manőverezni szűk helyeken, hiszen a hátsó kerék mozgatásával „be tud fordulni” a rakomány mögé, és pontosabban felveheti vagy leteheti a terhet. Ugyanakkor a nem szokványos kormánymozgás miatt óvatosabb vezetést igényel, mert a gép hátulja nagy ívben kitérhet.
- Többfunkciós kormányrendszer: egyes – főleg nagyteljesítményű, vagy speciális feladatokra tervezett – targoncáknál mind a négy kerék kormányzott lehet. Így akár „rákkormányzásra” (oldalazó mozgásra) is képesek, illetve rendkívül kicsi fordulókörrel manőverezhetők.
- Pedálos, karos vagy kormánykerekes irányítás:
- Pedálos kormányzás: főként vezetőállásos targoncák némely típusánál. A vezető a testhelyzet változtatásával tudja kormányozni a gépet; a pedál megnyomásával vagy oldalra döntésével állítja be a kerekek fordulási szögét.
- Karos kormányzás: bizonyos gyalogkíséretű és speciális targoncáknál (például kisebb transzporterek) alkalmazzák. A karok rugóval térnek vissza a kiindulási helyzetbe; a kétoldali elmozdítás hatására a kerekek az egyik, majd a másik irányba fordulnak.
- Kormánykerekes megoldás: a hagyományos, vezetőüléses gépeknél a legelterjedtebb. A kormánykerék fordításával a kormánymű mechanikusan vagy hidraulikus rásegítéssel mozgatja a kerekeket.
A hátsókerék-kormányzás jelentősége és előnye
Az emelőtargoncák többségénél a hátsó kerék kapja a kormányzási feladatot. Miért előnyös ez a rendszer? A legfőbb oka, hogy a gép tömege (és maga a teher) rendszerint az első tengelyen van, hiszen ott helyezkedik el az emelőoszlop és a villa a megfogott rakománnyal együtt. A hátsó kerék kormányzása rendkívül kicsi fordulóköröket tesz lehetővé, így a targoncák akár nagyon szűk raktárfolyosókon is könnyedén lavíroznak. Egyes kompakt kialakítású modellek képesek szinte tengely körüli fordulásra, amivel tovább csökken a helyigény.
A vezető szempontjából ugyanakkor megszokást igényel, hogy a jármű hátulja oldalirányban kitér és forduláskor éppen a teherrel ellentétes vég mozdul el. Ha valaki először találkozik hátsókerék-kormányzású targoncával, komolyabb figyelmet kell fordítania arra, hogy fordulás közben az ellenkező irányból is szemmel tartsa a környezetet, mert a targonca farolhat, és könnyen nekimehet valaminek.
„Ha a targonca kanyarodik, a hátsó kerék a kormányzást végzi, miközben a teher az első emelőszerkezeten nyugszik. Ez teszi a manőverezést könnyűvé, ugyanakkor a gép hátsó részét mindig érdemes kontroll alatt tartani!”
Kormányművek fajtái és működésük
A kormánymű lényege, hogy a vezető által kifejtett erőt vagy mozdulatot továbbítsa a kerekekre, ezáltal irányítva a targonca haladási irányát. Alapvetően három nagy csoportot különböztethetünk meg:
- Mechanikus kormányműA legősibb és legegyszerűbb megoldás, ahol a kormánykerék elforgatása közvetlenül mechanikai kapcsolat (fogaskerekek, csigakerék, csavar-anya vagy lánchajtás) útján mozgatja a kerekeket. Alapvető típusai:
- Csavaranyás kormánymű: a kormányoszlop végén egy menetes orsó és anya alkotja a fő elemet. Az orsó forgása mozdítja az anyát oldalirányban, ami továbbadja a kerekeknek a kormányszöget.
- Csigakerekes kormánymű: a kormányrúd végén lévő csiga forog, és egy csigatengelyhez illeszkedő fogaskerék alakítja át a forgó mozgást oldalirányú kitérésre.
- Fogasléces kormánymű: a kormányrúd végén található fogaskerék egy fogaslécbe kapaszkodik. Ha a fogaskerék forog, a fogasléc oldalra mozdul, és a kerekek ezt a mozdulatot követik.
- Láncos kormányzás: ritkább, speciális eset, ahol lánchajtás viszi át a forgó mozgást a kormánymű egy távolabbi elemére. Karos kormányzásnál vagy kisebb speciális targoncáknál alkalmazzák.
A mechanikus rendszerek könnyen karbantarthatók és olcsóbbak, de a vezetőnek nagyobb erőt kell kifejtenie kormányzáskor, főleg ha nehéz a teher. Mára egyre több gépben szervorásegítés vagy hidraulikus rendszer dolgozik, ami csökkenti a fizikai terhelést.
- Hidraulikus kormányműA modern targoncák jelentős részében hidraulikus rásegítésű vagy teljesen hidraulikus kormánymű található. Ekkor a kormánykerék forgatása egy hidraulikaszelepen (például Orbitrol vagy más márkájú hidraulikus kormányzó egységen) keresztül hat a munkahengerre, amely a kormányzott kereket mozgatja.Az ORBITROL kormánymű (forgótolattyús) felépítésében belső és külső forgótolattyú, valamint külső-belső fogazású mérőkerekek kapnak szerepet. A kormánykerék elfordítása itt gyakorlatilag egy olajáramot hoz létre, amely a kívánt irányba és mértékben mozgatja a kormánymű munkahengerét. Ez a rendszer kitűnően alkalmas keskeny folyosós targoncákhoz is, hiszen rendkívül pontosan és finoman vezérelhető.
A hidraulikus rendszer egyik előnye, hogy nagy erő átvitelére képes a vezető csekély fizikai terhelése mellett. Ugyanakkor a karbantartás kiterjed a hidraulikaolaj minőségére, tömítésekre és szűrőkre, melyekre megfelelő figyelmet kell fordítani a megbízható működés érdekében.
- Hidromechanikus szervokormányműItt a kormányzási jelet részben mechanikus úton, részben hidraulikus rásegítéssel juttatjuk el a kerekekhez. A vezetőnek lényegesen kisebb erőt kell kifejtenie, mint a tisztán mechanikus rendszerben, mivel a szervorendszer (egy hidraulikus szivattyú és munkahenger vagy szervómotor) sokat segít a kereket a kívánt irányba forgatni. Ezek a megoldások különösen gyakoriak a közepes-nagy teherbírású targoncáknál, ahol a rakomány súlya jelentős.
A kormánymű ellenőrzése
Bármilyen kormányművel is legyen felszerelve a targonca, a rendszeres ellenőrzés és a megfelelő karbantartás kiemelt fontosságú. Egy meghibásodott kormányrendszer bizonytalanná és veszélyessé teszi a gépet, ráadásul extrém esetben balesetveszélyt okoz. A kormánymű ellenőrzésének fő lépései a következők:
- Vizsgáljuk a kormányoszlop rögzítését: nincs-e kilazult csavar, repedés vagy rendellenes elmozdulás a szerkezetben. Ha a kormányoszlop stabil, a forgási tengely pontosabb lesz, és elkerülhetők a meghibásodások.
- Mechanikus vagy hidromechanikus rendszereknél figyelni kell a csapágyak és csuklópontok kopottságára, a lánc vagy fogasléc állapotára. A kopás nagy holtjátékot és pontatlan kormányzást eredményez.
- Hidraulikus kormányműnél ellenőrizzük a hidraulikaolaj szintjét, az olaj tisztaságát, a tömítések épségét, a csövek szivárgásmentes voltát. A szervószivattyú meghibásodása vagy az olajszivárgás erőtlenséget, akadozó kormányzást eredményezhet.
- Szervorásegítésnél a motort járatni kell a vizsgálat közben, hogy valódi terhelés alatt ellenőrizhessük a rásegítést. Ha a szervo leáll vagy nem ad elég nyomást, a kormányzás nehézzé válik. Ilyenkor hallható síró vagy morgó hang is a rendszerből.
- Gumiabroncsok és futómű állapota: a helyes kormányzás érdekében a kerékszög, a futófelület kopása, a keréknyomás mind kulcsfontosságú. Egy leeresztett hátsó kerék például téves kormányszöget okozhat, ami kanyarkor jelentkezik igazán.
Kormány-holtjáték – mit jelent és miért fontos?
A kormány holtjátéka azt a kisebb elfordulási tartományt jelöli, amelyben a kormánykerék mozog, de a kerekek még nem kezdenek ténylegesen elfordulni. Ez a játék minden kormányműnél jelen van bizonyos fokig (akár mechanikus, akár hidraulikus), ugyanis a fogaskerekeknek, csapágyaknak vagy tömlőknek is van némi rugalmassága és hézagja.
Ha a holtjáték túl nagy, akkor a targonca kormányzása bizonytalan lesz: késve reagál a kormánymozdulatokra, ami nagy sebességnél vagy szűk manőverezésnél balesetveszélyes. Ha pedig túl kicsi, akár már a legkisebb kormánymozdulat is hirtelen kitérést okozhat, ami szintén megnehezíti a vezetést, és stresszeli a kezelőt.
A szabványos határérték a targoncák kormánymű-holtjátékára általában 5…20°. Másképp kifejezve, a kormánykerék kerületét tekintve ez 4–6 centiméteres elfordulási távolságot jelent. Tehát ha megfogod a kormányt és kb. 4–6 cm-es elmozdulást tapasztalsz anélkül, hogy a kerekek reagálnának, ez a még elfogadható játékot mutatja.
Szervokormányos gépeknél fontos, hogy a motort járó állapotban ellenőrizd a holtjátékot, mert a rásegítés leállított motornál nem működik, és így nem a valódi jellemzőt kapod. Ha indított motor mellett is túl nagy a kormánykerék „lógása”, akkor nagy valószínűséggel vagy kopás van a kormánymű alkatrészeiben, vagy beállítási hiba lépett fel, esetleg hidraulikus szivárgás miatt keletkezik a túlzott holtjáték.
Biztonság és vezetői szempontok a kormányzásnál
A targoncavezetőnek nem csak a kormánymű technikai jellemzőit kell ismernie, hanem fontos pszichológiai és baleset-megelőzési tényezők is szerepet kapnak:
- Figyelem: mivel emelőtargoncáknál hátsó kerékkel történik a kormányzás, a gép fara kanyarodáskor nagy ívben kitér. Ezért kiemelten figyelni kell, hogy ne ütközzünk neki a polcoknak vagy más munkatársaknak, ráadásul a tükörhasználat és a hátrafordulás kulcsfontosságú.
- Megfelelő sebesség: a targonca nem személyautó, a kanyarodási tulajdonságai is egészen mások. A túl gyors haladás borulásveszélyt vagy elvesztett kormánykontrollt okozhat, főleg leterhelt villáknál.
- Stabilitás: ha a targonca terhelése egyenetlen vagy túl nagy teherközépponti távolsággal rakodják meg, akkor a kanyarodásnál lényegesen megugrik a borulásveszély. A kormányzás is bizonytalanabbá válhat.
- Elővigyázatosság rámpákon: lejtőn vagy rámpán történő kanyarodásnál a hátsó kerekek kormányzása miatt a teher a lejtő felé húzhat. Ajánlott lassan, fokozatosan fordulni és ügyelni a megfelelő ellensúlyra.
A rendszeres karbantartás, a kiszámítható terhelés és a mértéktartó, megfontolt vezetési stílus összessége eredményezi a targoncák biztonságos és hatékony használatát.
Összegzés
A targoncák irányítása eltérő kormányzási módokon keresztül valósulhat meg: a pedálos vagy karos rendszerektől a kormánykerekes, mechanikus alapú megoldásokig, illetve a hidraulikus vagy hidromechanikus szervokormányzásokig. A hátsókerék-kormányzás – amely leginkább az emelőtargoncákra jellemző – jelentősen javítja a fordulékonyságot, és lehetővé teszi, hogy a vezető szűk helyeken is mozgékony maradjon. Emellett azonban óvatosságot kíván, mert az újonc gépkezelők számára szokatlan lehet a fordulási ív és a targonca hátuljának oldalirányú kitérése.
A kormánymű holtjátéka kulcsfontosságú mutató: ha túl nagy, pontatlan, billegő kormányzást eredményez; ha túl kicsi, akkor hirtelen, nehezen kontrollálható mozgást okoz. Ideális esetben 5–20° közé esik, ami a kormánykerék kerületét vizsgálva 4–6 cm elfordulást jelent. A holtjáték mértékének ellenőrzése során ügyelni kell a gép hajtásának (belső égésű vagy elektromos) sajátosságaira, szervó esetén pedig járó motor mellett vizsgálandó a rendszer.
Rendszeres karbantartással (kopóalkatrészek, tömítések, hidraulikaolaj) és naprakész beállításokkal biztosítható, hogy a targonca kormányműve hosszú távon is stabilan, kiszámíthatóan működjön. Ne feledd: a jól beállított kormánymű nemcsak a hatékony munkavégzés, de a munka- és balesetvédelem egyik alappillére is.
